Az Európai Kutatás jövője – beszámoló a szeptember 22-24 között megrendezett Európai Kutatási és Innovációs Napok online eseményről

Az Európai Bizottság évente megrendezi kutatás és innováció jövőjével foglalkozó nagyszabású eseményét, ahol a támogatott nemzetközi kutatási projektek eredményein túl megvitatásra kerülnek az EC és a szakértők elképzelései is. A COVID-19-ra tekintettel, idén online felületen került megrendezésre a háromnapos konferencia.
A rendezvény része volt a „Science is Wonderful!” című, virtuális tudományos ismeretterjesztő kiállítás, ahol a legújabb kutatásokkal, projektekkel ismerkedhettek az „arra járók”.

A tanácskozások plenáris üléseken és kilenc párhuzamos szekcióban előadások és interaktív workshopok keretében zajlottak.
Ezeken a programokon az Európai Bizottság szakpolitikáért felelős képviselői, számos európai kezdeményezés vezetői, nemzetközi hírű kutatók és a szélesebb tudományos közönség vettek részt.
A legélénkebb érdeklődést az európai „Green Deal”-ről, a Digitalizációról (Digital Single Market) és a 2021-ben induló Horizon Europe programról szóló előadások generáltak. A Robotika és a Mesterséges Intelligencia témájú előadások is sok érdeklődőt vonzottak. Az Európai Innovációs Tanács (EIC) és az Európai Kutatási Tanács (ERC) munkájába is betekintést nyerhettek a résztvevők.
Elmondható, hogy a szakpolitikák egyre nagyobb figyelmet szenteltek a horizontális és vertikális nemzetközi partnerségeknek, melyek az elkövetkező időszak legfontosabb mozgatói lehetnek. Az ilyen együttműködések elősegítik rendszerszintű megközelítést, a koherens stratégiák kialakítását és az egyes ágazatokon átívelő, illetve a kutatási intézmények és az ipar közötti szinergiákat.
Több előadás és workshop témája az EOSC – European Open Science Cloud – Európai Nyílt tudományos együttműködés volt. A KIFÜ a NI4OS- Europe nemzetközi projekt mellett Magyarországot, a magyar kutatást az EOSC AISBL-ben (non-profit szervezet) képviselő szereplőként vesz részt az EOSC megvalósításában. Az EOSC a meglévő infrastruktúrákra és szolgáltatásokra építve és azokat továbbfejlesztve egy egységes infrastrukturális hátteret biztosít majd számos más európai stratégiai szövetség, adatterület működéséhez is. A szervezők felhívták az érdeklődők figyelmét az EOSC Egyesülethez történő tevőleges csatlakozás lehetőségére. A KIFÜ már jelentkezett az EOSC AISBL-be és ehhez megszerezte a minisztérium támogatását is.
A Nyílt Tudomány Irányelveivel foglalkozó platform (OSPP) elért eredményeit és jövőbeli terveit bemutató előadásban is kiemelten szerepelt az EOSC továbbá a FAIR adatkezelés megvalósítása. A beszélgetés kitért a kutatások minőségét értékelő rendszerek megújításának időszerűségére is. Ebben a témában több pilot is megvalósult pozitív eredménnyel, de még több hasonló kezdeményezésre lenne szükség.

A Nyílt Tudomány további terjedésének akadályaként említésre került az egyes kutatók teljesítményét értékelő hagyományos „publikációk és hivatkozások” rendszere is, mely helyett egy több értékelési paraméterre kiterjedő rendszer kidolgozását javasolták, az érintettek bevonásával. Az előadók Ismertették az Európai Egyetemek Szövetségének útmutatásait is, ezek a Nyílt tudományos karriert értékelő mátrix (OS-CAM) alkalmazása, a minőségi szöveges értékelés bevezetése és a teljes publikációs lista helyett a kutató által választott öt legfontosabb publikáció bemutatása. Érdekes volt megtapasztalni, hogy az érintettek (stakeholder) körében mennyire eltérő az eddigi OS eredmények megítélése, különösen a kutatások integritása, a szükséges oktatási támogatás és a polgári tudományos kezdeményezések (Citizen Science) terén.
A háromnapos esemény látogatói több fórumon is megoszthatták véleményüket az idei rendezvénnyel kapcsolatban. Általánosságban elmondható, hogy az egyes szekciók közti szabad átjárás révén optimalizálni lehetett az információszerzést. Ugyanakkor többen hiányolták az élő rendezvényeken még ma is legfontosabbnak számító személyes kapcsolatépítést.

A főbb előadások a rendezvény honlapján továbbra is visszanézhetők.

2020-10-20