Magyar szoftverfejlesztő vállalkozások közreműködésével, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által vezetett konzorcium hozta létre azt a Föld-megfigyelési információs rendszert (FIR), amelyen keresztül hozzáférhetőek a Magyarország és érdekszférája területéről készülő földmegfigyelési adatok, műholdfelvételek. Az uniós támogatásból fejlesztett magyar rendszert az Európai Unió és az Európai Űrügynökség (ESA) együttműködésének részeként elindított Kopernikusz Föld-megfigyelési programba integrálták, így immár Magyarországon is közvetlenül elérhetők a Sentinel műholdcsalád által küldött felvételek.
Óriási mennyiségű, hetente 12 terabájt adat származik a műholdak munkájából, valamint a szárazföldi, légi és tengeri mérőrendszerekből.
A FIR-rel Magyarország a ma létező legkiterjedtebb és legkomplexebb nemzetközi Föld-megfigyelési program tagjává vált, amelynek révén a hatósági feladatok ellátásának hatékonyságnövelése mellett a kutatóintézetek és az egyetemek munkáját is segítik a speciális műholdfelvételek– mondta lapunknak Szijártó Zoltán, a KIFÜ elnöke.
A FIR segítségével követhető a környezet állapota, ha a megfigyelendő objektum kiterjedése legalább tízszer tíz méter. Az információkat a közigazgatás szereplői mellett a lakosság is elérheti az e-Föld portálon, ahol a kutatók, a vállalkozások és a magánszemélyek is térítésmentesen böngészhetik a műholdképeket. További kényelmi funkciója, hogy három közigazgatási eljárás a korábban papíralapú engedélyeztetés helyett online formában is elérhető rajta. Így az eseti légtérkijelölésre irányuló, illetve a légi-távérzékelési engedélyezési eljárás, valamint az előzetes honvédelmi szakhatósági állásfoglalás is elektronikusan igényelhető a https://fir.gov.hu/ oldalon.
A heti rendszerességgel készülő műholdfelvételek elsősorban a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a vízügy, a környezetvédelem, a honvédelem és a katasztrófavédelem hatósági munkája során bírnak kiemelt jelentőséggel, de a kis- és középvállalkozások is hozzáférnek az adatbázishoz. A növényzet vizsgálatát, az erdőborítottság meghatározását vagy akár a vízzel elöntött területek kiterjedését és a károsodás mértékét is követni lehet, illetve a bel- vagy árvízvédelmi készültség elrendelésében is szerepet kaphat a rendszer. A több évre visszamenően rendelkezésre álló adatok felhasználásával az eddigi tendenciák megállapítása és prognózisok készítése is lehetséges.
A Sentinel műholdcsalád főbb jellemzői
- Sentinel–1: radaros távérzékelést végző, ezért bármilyen időjárási körülmények közt, éjjel-nappal alkalmazható műholdak. A felszín leképezését (szárazföld és óceán) végzi két műhold 2014 és 2016 óta.
- Sentinel–2: nagy felbontású (tízméteres felszíni felbontású) optikai képalkotást végez, a szabad szemmel látható fény és ahhoz közeli infravörös hullámhossztartományban. Szárazföldi területek vizsgálatára, vegetációtérképezésre, talaj és vízborítás vizsgálatára, víziutak és part menti területek elemzésére használják. A két műholdat 2015-ben és 2017-ben állították szolgálatba.
- Sentinel–3: többműszeres műholdak, amelyeket az óceánok és szárazföldek megfigyelésére alkalmaznak. A műszerezettségük radaros magasságmérőből (altimeter), infravörös sugárzásmérőből, mikrohullámú sugárzásmérőből, valamint egy optikai kamerából áll. A műszerekkel lehetőség van az óceánok hőmérsékletének, színének és vízszintjének mérésére, valamint a szárazföldek esetében a növényzet állapotának vizsgálatára, illetve tüzek detektálására. 2016 és 2018 óta működik a két műhold.
- Sentinel–5: a Sentinel–4-hez hasonlóan, szintén a légkör összetételét figyeli meg képalkotó műszerekkel. Egy korábbi műhold végzett hasonló megfigyeléseket, de azzal 2012-ben megszakadt a kapcsolat, ezért az adatfolyamban keletkező hiány pótlására 2017-ben ideiglenesen egy úgynevezett előfutárt indítottak Sentinel–5P (ahol a P a precursort jelenti) néven. Ezt váltja várhatóan a következő évek során a tényleges Sentinel–5.
Forrás: Magyar Nemzet
