A 21. század családtámogatása és nyugdíja

Jelenlegi hely

Kedvezményezett megnevezése: Magyar Államkincstár 
Konzorciumi partnerek: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
A támogatott projekt címe: A 21. század családtámogatása és nyugdíja
Projekt azonosítószáma: KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00024
Projekt időtartama: 2016.05.02. - 2018.12.31.
A projekt költsége és az elnyert támogatás összege: 11.886.073.800 Ft 
A támogatás mértéke: 100%.
A KIFÜ által a projekt keretében elszámolható költség: 101.250.000 Ft

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


A „21. század családtámogatása és nyugdíja” kiemelt projekt célja egy új, korszerű, az ügyfelek igényeit kiszolgáló, az ügyintézők feladatellátását támogató integrált családtámogatási és nyugdíjbiztosítási szakigazgatási rendszer létrehozása, amely könnyen kezelhető és a jövőbeli feladatoknak megfelelően folyamatosan bővíthető.

A projekt középpontjában a hatékony működés kialakítása, a mindenkori jogszabályoknak való teljes körű megfelelés, a folyamatosan változó jogszabályi környezetre való rugalmas és gyors reagálás, és a társadalmi elvárásoknak való megfelelés áll. A jól szervezett és biztonságos működtetés része az ügyfelekkel és más közigazgatási szervekkel való kapcsolatok folyamatos fejlesztése, a kiszámítható, átlátható és biztonságot adó, jól szervezett ügyvitel, ügyfélbarát ügyintézés és korszerű ügyintézés működtetése.

Jelen projekt átfogó célja az adminisztratív teher csökkentése a nyugdíjbiztosítás és a családtámogatás területén, valamint az erőforrás-hatékonyság javítása az ügyfelek terheinek csökkentése révén. Az adminisztratív terhek csökkentése három szinten valósul meg: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon belül, az ügyfelek hivatali ügyintézésére fordított ideje, valamint az ONYF és más közigazgatási szervek egymás közötti ügyintézésre fordított ideje vonatkozásában.

A projekt szervesen illeszkedik az Európa 2020 Stratégia, a Nemzeti Reformprogram és a Partnerségi Megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához, a céljait a szolgáltatások hatékonyságának fejlesztésével, szolgáltató jellegű és ügyfélközpontú szolgáltatáscsomag kialakításával, az elektronikus folyamatok fejlesztésén és optimalizálásán, a jelenlegi szakrendszerek egységesítésén keresztül kívánja megvalósítani.

A projektcélok elérése érdekében a megvalósítani tervezett projekt három, egymástól elkülöníthető, azonban jellegénél és tevékenységénél fogva mégis összefüggő fejlesztési területre bontható:

  • Nyilvántartás
  • Elbírálás
  • Folyósítás 

Nyilvántartás

A társadalombiztosítási és családtámogatási ellátórendszer hatékony működésének az alapja egy korszerű és jól strukturált adatnyilvántartás. Az Egységes Ellátási Rendszer (EER) fejlesztése során létrejön a szociális adatvagyont kezelő új nyilvántartási rendszer, amely a nyugdíjbiztosítási, családtámogatási, egészségbiztosítási és más szociális biztonsági ellátásokkal összefüggő hatósági feladatok ellátásához szükséges összes adatot tartalmazza, és a jövőbeni feladatok ismeretében rugalmasan bővíthető.

Elbírálás 

A nyugdíjbiztosítási, családtámogatási hatósági és ügyfélkapcsolati feladatok jelentős része az ellátások megállapításához, illetőleg az igény elbírálásához kapcsolódik. Az elbírálási funkció során a klasszikus hatósági jogviszony jön létre, amelyben az ügyfél kérelmet nyújt be valamilyen ellátásra való jogosultság megállapítása iránt, a hatóság pedig a tényállás tisztázását (bizonyítási eljárást, adatbeszerzést) követően hatósági döntést hoz az ellátás megállapításáról, vagy a kérelem elutasításáról.

Folyósítás 

A fejlesztés eredményeképpen megvalósul az egyszerűsített és egységesített (ügyfelenként konszolidált), rugalmasan menedzselhető és bővíthető ellátás-folyósítási, könyvelési és az ezekre épülő követeléskezelési rendszer.

A közigazgatás szervezeti átalakítása folytán 2017. január 1-jétől a járási hivatalokhoz került a visszafizetésre, megtérítésre irányuló döntéshozatali feladat, a követelések kezelése pedig országosan központosításra került. A feladat átadás-átvétel keretében nagyságrendileg 35.000 folyamatban levő követeléskezelési ügy, és összesen körülbelül 5 milliárd forint kintlévőség kezelése került az ONYF feladatkörébe. A feladatellátást nem támogatta és jelenleg sem támogatja egységes országos szakrendszer, jelenleg tagolt, szakrendszerenként elkülönülő követelés-nyilvántartás létezik. 

A fejlesztés révén az EER rendszeren belül az ellátottaknak folyósított szociális támogatások konszolidáltan, ügyfelenként lesznek összesítve, és ezzel még az új ellátás(ok) folyósítása előtt meg lehet akadályozni új, jogalap nélküli kifizetéseket, elkerülve a költséges kintlévőség kezelési folyamatokat.

A központi konszolidált követelés nyilvántartás adataira építve, azon esetekben ahol az ellátottak más jogcímen is kapnak ellátást és a jogszabályok lehetővé teszik, a folyósítás előtt a tartozás esedékes része levonásra fog kerülni, és a jelenlegi jogalap nélküli kifizetések minimum 50%-a megelőzhető lesz az előzetes ellenőrzésekkel.